2016. január 22., péntek

A fő meszidzs

Általánosan elfogadott tény, hogy a részeg ember igazat mond, ráadásul többféle részeg létezik: vicces, depressziós, csendes, hangos, imbolygó, agresszív, adakozó, megtért. A Katona József Színház új előadása, a Részegek éppen erre a sokrétűségre játszik rá és mutatja be az éjszakai aluljárók világát.


A hosszú alagút már az előadás kezdetekor a játéktérbe szippantja a nézőt, és nem is kell sokat várni rá, hogy megjelenjen az első részeg. A sáros esőkabátban bukdácsoló nő (Rezes Judit) először nézőként próbál elhelyezkedni, majd úgy dönt, hogy átverekedve magát az embereken, a vizes aluljáróba megy, ahol szükségszerűen hasra esik.

Ám a rendező, Gothár Péter, pontosan tudja, hogy az egyszerű bukdácsolás és dülöngélés csupán tiszavirág életű, és egy két órás, szünet nélküli előadást nem lehet monoton hablattyal kitölteni. A felvillanó képek sokasága tehát mind-mind egyetlen eseményhez köthetők: egy filmfesztiválhoz.

Így a darab elején szükségszerűen megjelenik a fesztivál igazgatója is, Mark (Mészáros Máté), aki ízlésesnek nemigen mondható, ám mindenképpen alkalomhoz illő ruhában, ezüstkígyóval a kezében oldalog be az aluljáróba. Egy pillanatra úgy tűnik tehát, ő válik a darab főszereplőjévé, azonban ahogy haladunk előre kiderül, hogy valójában mindenki az, és mégis senki.


A karakterek egytől egyik precízen és pontosan kidolgozott alakok, akiknek – hogy stílusosak legyünk – megvan a fő meszidzse, véleményt formálnak a világukról, a világunkról. Bátran fejtik ki nem túl pozitív véleményüket a vegetáriánusokról, a frissen köttetett házasságokról, vagy éppen hitbeli meggyőződésükről. Furcsa, hogy az ember valahogy úgy van kódolva, hogy minden fricskát, minden elénk tartott ferdetükröt egy egyszerű vállrándítással, kitörő nevetéssel fogadunk el és söprünk félre, pusztán abból kiindulva, hogy a „részeg igazság” bocsánatos bűn. Pedig a figurák éppen attól válnak hitelessé, attól tudunk a – szó szerint értett – botlásaikon nevetni, ha tételmondataikat a legszilárdabb meggyőződéssel mondják ki.

Az elképzelt filmfesztivál legsikeresebb filmjének mondata, az „Azért, hogy megtaláljuk a királynői gyémántot, szépséges Gülbahar” úgy kúszik az elménkbe, hogy szinte már elhisszük: egy valóban létező alkotásról van szó, amire mi is bármikor beülhetnénk a moziba. A film nem csupán egy bekattanás a részegek és a nézők agyában: felszínre hozza az elfojtott vágyakat, így lesz például a kurvából (Ónodi Eszter) egy pillanatra karrier előtt álló kifutósztár, és meg kell hagyni, Ónodi lubickol a saját poklából kitörni vágyó örömlány szerepében. Egymásra találásuk Markkal a férfiban is elindít egy folyamatot, bár ez korántsem olyasféle „lázálom”, mint Rosa esetében.


Mark ugyanis gyógyíthatatlan betegséggel küzd, ám ebben a harcban magára maradottan fél, és nem mer szembenézni a halállal. Részegsége, a film és a nő együttesen feloldják benne azt a szorongást, hogy ki merje mondani: fél éve van hátra.

Habár minden szereplő azonosan súlyozott, komoly igazságokat mond ki, van mégis egy, ami bármelyik másnál jobban megragad az emberben. Gabriel (Keresztes Tamás) mélyen hisz. Hogy miben, vagy épp kiben, az talán nem is annyira lényeges. Az már sokkal inkább, hogy miként próbálja rávenni társait, hogy „hallják az Úr suttogását a szívükben”, ami talán nem is az Istenbe vetett hitet igyekszik meggyökereztetni a szívekben, sokkal fontosabb „meszidzs” az életbe vetett hit, melynek elvesztését mindegyik szereplő – ki-ki a maga módján – átéli. Hogy aztán hogyan dolgozzák fel a saját tragédiájukat, kizárólag rajtuk múlik. A legénybúcsún történt látszatházasság sokkal inkább valóságosnak tűnik, mint az igazi, ami az éjszaka után jön.

Talán nem véletlenül hangzik el a legvégén az a párbeszéd, miszerint Gustav (Kocsis Gergely) soha többé nem iszik, és soha többé nem józanodik ki.

Így válik az egész egy örök körforgássá.

Írta: Vass Antónia
Fotók: Domolky Dániel

2016. január 4., hétfő

10 filmdráma, amit mindenképpen látnod kell

Bár az elmúlt másfél évtized legnagyobb filmes durranásai egyértelműen a Harry Potter, Az Avatar, A Da Vinci-kód, a Transformers, a Twilight, valamint újabban A szürke ötven árnyalata és a Star Wars, szép számmal találkozhatunk olyan lélektani drámákkal, melyek méltán megérdemlik, hogy beszéljünk róluk. 2016-ba lépve az elmúlt 5 év legjobb 10 alkotása következik. Szerintünk.

Emlékezz rám (2010)
A 2010-es év filmdrámák terén egy igazán felejthetetlen alkotással kezdődött. Robert Pattinson, akit a Twilight-filmekből ismerhetünk, egy egészen új oldaláról mutatta meg magát. A testvére halálát feldolgozni képtelen, apjával örökké harcban álló fiatal szerepe rengeteg játéklehetőséget kínál, amivel Pattinson élt is. A film erejét azonban mégsem ez adja, hanem a fordulatokban gazdag, érzelmekre és érzékekre építő történet, melynek végén a nézők egy emberként ültek döbbenten a moziban.

kép forrása: kikotoonline.hu
Szellemíró (2010)
Adam Lang brit ex-miniszterelnök az őt érő folyamatos háborús bűnökkel kapcsolatos vádak elől egy szinte lakatlan szigetre menekül. A dagadó botrányok közepette egy könyvkiadó arra készül, hogy kiadja a miniszterelnök emlékiratait. Erre a feladatra egy fiatal szellemírót – vagyis egy olyan írót, aki mások nevében írja meg a műveket – szerződtetnek, ezzel belekeverve őt az ügybe.

kép forrása: mafab.hu
Egy hét Marilynnel (2011)
Colin Clark asszisztensként dolgozik Marilyn Monroe egyik filmjében. Románca a színésznővel, aminek valóságalapját csak a férfi hátrahagyott naplója támasztja alá egy csapásra a történet középpontjába kerül. A film igyekszik megmutatni azt az oldalát Marilynnek, amit a vakuk és kamerák kereszttüzében a publikum nem láthatott.

kép forrása: origo.hu
Pi élete (2012)
Ha el kellene mesélnünk a film történetét, akár egy mondatban is összefoglalhatnánk: Pi és családja hajótörést szenvednek, csak Pí és egy tigris, Richard Parker maradnak életben és próbálnak hazajutni az óceánon keresztül. A dráma zsenialitását nem is ez adja, hanem a varázslatos képi világ, ami rabul ejt már a film elején. A főszereplő, Suraj Sharma akcentusa pedig különleges hangulatot teremt a filmnek.

kep forrása: lulmakonyv.blog.hu
A Wall Street farkasa (2013)
A Jordan Belfort emlékirataiból készített filmdráma majdnem meghozta Leonardo DiCaprionak az Oscar-díjat. Az önéletrajzi ihletésű mozi egy gátlástalan szélhámos történetét meséli el, aki a semmiből jutott a csúcsra, és a Wall Street farkasaként uralta a tőzsdepiacot. A film 2014-ben Golden Globe-díjat nyert.

kép forrása: hrportal.hu
Fekete hattyú (2010)
Nina tökéletes Fehér hattyú lenne, hiszen megvan benne minden, ami a szerep megformálásához kell, technikája pedig majdhogynem kifogástalan. A Fekete hattyúhoz azonban nem elég az alapos, precíz tánctudás. Márpedig a két karaktert egy embernek kell táncolnia. De szerencsére itt van Lily, aki bár nem kiforrott táncos, lazasága azonban Nina vetélytársává teszi. Nina végül megkapja a szerepet, ám nagy kérdés, hogy az anyja árnyékában élő szende lány képes-e olyan mocskossá válni, hogy hitelesen megformálhassa a Fekete hattyút.

kép forrása: online.film.hu
A nagy füzet (2013)
Agota Kistof magyar származású írónő regényéből készült ez a film, amelyet beválasztottak azok közé az alkotások közé, amelyek közül az Oscar-díjra jelölt filmek kerülnek ki. Számos díjat bezsebelt a dráma, többek között Karlovy Vary-i fesztivál fődíját is. A II. világháború idején egy ikerpár a szigorú nagymamánál igyekszik átvészelni a háborút. A zord körülmények között egyetlen barátjuk egy Nagy Füzet, amibe naplóként leírják a velük történt dolgokat. Egy dologban biztosak csupán: át kell jutniuk a határon, mely a kert végében húzódik.

kép forrása: nlcafe.hu
A vadászat (2013)
Egy kisváros férfi lakói évente összegyűlnek, hogy egy közös vadászaton szarvast ejtsenek. Ez az idilli élet Lucas, a közkedvelt óvodai asszisztens számára azonban hamar rémálommá válik, amikor legjobb barátjának kislánya, Clara, meggondolatlanul azt állítja, hogy Lucas molesztálta őt. A férfit megbélyegzik, és a vadászból nagyon hamar vad lesz. De vajon az üldözött lehet-e megint vadász? A kényes témát boncolgató alkotást 2014-ben Oscar-díjra jelölték, a Lucast alakító Mads Mikkelsen pedig Cannes-ból elhozta a legjobb férfi főszereplőnek járó trófeát.

kép forrása: gamestar.hu
Nyárutó (2013)
Vérbeli drámát láthatnak, akik megnézik a Nyárutót. Henry édesapja meghalt, édesanyja pedig nem tudja feldolgozni a traumát. Így a világtól csaknem elzártan élnek, mígnem egy nap a boltban egy vérző férfi szólítja meg az alig 13 éves fiút. Hamarosan kiderül, hogy Frank egy szökött fegyenc, és a nő fiával tússzá válik saját házukban. A sors fintora, hogy kölcsönös bizalom alakul ki közöttük a „túszdráma” közben, és a két felnőtt egymásba szeret. A történet végkimenetele pedig attól függ, hogy a nő képes-e reálisan gondolkodni, és feladja a férfit, vagy a szívére hallgat.

kép forrása: mandarchiv.hu
A mindenség elmélete (2015)

Stephen Hawking az időt vizsgálva túlélte a neki szánt időt. A híres elméleti fizikusnál 20 éves korában motoros neuronbetegséget állapítottak meg, ami alapján maximum 10 évet jósoltak neki. Eszerint a 70-es években meg kellett volna halnia, ennek ellenére még ma is él – habár folyamatos ápolói segítségre szorul. Az önéletrajzi ihletésű film a Jane-nel való kapcsolatát, valamint híres kutatását dolgozza fel (A mindenség elmélete), az 1990-es válásáig. Stephen Hawking megformálásáért Eddie Redmayne Oscar-díjat kapott 2015-ben, nem érdemtelenül.

kép forrása: nlcafe.hu
Írta: Vass Antónia

 
biz.